Historia

From Kaskosan
Jump to navigationJump to search

Kanaudź

"Tyiro aresajipe ande tumare phurengo fóro pherdas murro ilo, sar kana murro xasardo rat areslas kaj murre vudara rodindos peske phurengi vurma."

Dr Jiwan Shuklā, Kanaudź 2003. 10. 23

Dr. Marcel Courthiade
O Mahmud khatar Ghazni E Kannaudźako peravno, so sas e romengo ćaćutno fóro ande India 979 - 1030 P.J. (Pala Jezus)

Amaro phuro, o Marcel (Dr. Marcel Courthiade) andas kadi vorba amenge khatar o Kannaudź, so si e romengo ćaćikano foro ande Ratyuni India.

Ande ráno deśujekhto śeliberś o Kannaudź, paślo pe 5 kilometera e Ganges lenyate inke/vadźe sas e Nordune Indiako maj baro kulturalo taj ekonomikano centro. Na numaj e maj sityarde Brāhmanura ande India mothode (thaj vi mothona adyes) ke von avena khatar o Kannaudź, no kado fóro sas so inkrelas e maj ući civilizácia, so akharasa amen demokracia, tolerance, manuśikane ćaćimata, pacifizmo taj vi ekunemizmo. Numaj jivende ande 1018-19, jekh bari zór avili khatar Ghazni (adyesutno Afghanistan) taj astardas e Kanaudźaki populacia, taj bikindas len sklavonge/slugange. Kado na sas o angluno avipe e Sultanesko numaj e anglunenca reslas dźi ko Pandźab taj Radźastan. Pe kado drom miśkisardas pe dźi k-o Kannaudź, jekh baro foro 50 000 beśnenca taj po Decembro 20to 1018 astardas sa e populacia, ‘barvalen taj ćorren, parnen taj kalen [...] maj but lendar ‘raja’, artistura taj butyarne te bikinel len, ‘sa e familian’ ande Ghazni taj Kabul (pala o teksto khatar o Al-Utbi).

Abu Nasr Al-'Utbi (961-1040), lekhavelas/iskrisardas pala Sultan Mahmudesko avipe khatar o Ghazni ande barikano e Kannaudźesko, so sa ćordas taj mujal davadas taj o lekhavela pala e beśnengi deportacia ande Afghanistan, opral e plaja ande Decembro 1018.

Ande ráno deśujekhto śeliberś o Kannaudź, paślo pe 5 kilometera e Ganges lenyate inke/vadźe sas e Nordune Indiako maj baro kulturalo taj ekonomikano centro. Na numaj e maj sityarde Brāhmanura ande India mothode (thaj vi mothona adyes) ke von avena khatar o Kannaudź, no kado fóro sas so inkrelas e maj ući civilizácia, so akharasa amen demokracia, tolerance, manuśikane ćaćimata, pacifizmo taj vi ekunemizmo. Numaj jivende ande 1018-19, jekh bari zór avili khatar Ghazni (adyesutno Afghanistan) taj astardas e Kanaudźaki populacia, taj bikindas len sklavonge/slugange. Kado na sas o angluno avipe e Sultanesko numaj e anglunenca reslas dźi ko Pandźab taj Radźastan. Pe kado drom miśkisardas pe dźi k-o Kannaudź, jekh baro foro 50 000 beśnenca taj po Decembro 20to 1018 astardas sa e populacia, ‘barvalen taj ćorren, parnen taj kalen [...] maj but lendar ‘raja’, artistura taj butyarne te bikinel len, ‘sa e familian’ ande Ghazni taj Kabul (pala o teksto khatar o Al-Utbi).

Abu Nasr Al-'Utbi (961-1040), lekhavelas/iskrisardas pala Sultan Mahmudesko avipe khatar o Ghazni ande barikano e Kannaudźesko, so sa ćordas taj mujal davadas taj o lekhavela pala e beśnengi deportacia ande Afghanistan, opral e plaja ande Decembro 1018.

Bare averimata maśkar e dialektura na arakhena pe ande ćhibake kotora ande andar e India, numaj ande alava line ande romani pe Evropaki phuv. E Evropake alava line uźule avile ande romani, soske sas te akharen varesar e neve konceptura vaj aver sako dyeseske butya (gada, xabe, fauna vaj flora) taj vi kodola vorbi e administraciake taj texnologiake evoluciake.

I Kali sas e Kannaudźaki Devli ferisarimaski/brakhimaski, devlikanipe ko si vi adyes pindźardi maśkar e rom ande sa e sundal/luma.

E Kanaudź forosko phurano anav sas Kana Kubdźa so buśolas ‘bangi ćhej’. “I bangi ćhej’ sas o anav sarso bućholas pe vi e Durga, e marimaski devil, so si jekh aver forma sar akharela pe i Kali.



Phiripe

Cikni mapa pala romenge śajutne droma Khatar India dźi k-e Aźia, Afrika taj Evropa

Ande romengi historia sas butivar romani migracia, vaj diaspora. E angluni sas kana e rom avile tar khatar e India jekh mila berś palpale. Nesave sikle phenena, ke sas te aven vi maj but migracie khatar e India. E dujto bari migracia, dźangli sar o Aresaipe, avili khatar e Aźiako mizmeriguno-ratyorriguno kotor dźi ande Evropa ando 14to śeliberś/centuria. E trito migracia sas khatar e Evropa ande Amerika ando 19to taj rano 20to śeliberś pala e romane sklavimasko/slugimasko khosipe ande Evropa ando 1856-1864. Aver sikle phenena ke vi adyes si bari migracia de khatar e Sastrune Zidosko peravipe ande Disyoriguni Evropa.





|}

Sa-Mudaripe

Romane robongi grupa, aźukaren e nyamcone robnongi vorba, beśena pe phuterde umal ande Belzec koncentraciako lageri. Photo credit: Archives of Mechanical Documentation, courtesy of USHMM Photo Archives

A romákat (akiket helytelenül gyakran cigányoknak hívnak) a nácik a társadalomból kirekesztett népnek tekintették. A Weimari Köztársaság, az 1918 és 1933 közötti német kormány hatalma alatt széles körben terjedtek el romaellenes törvények. Ezek a törvények arra kényszerítették a romákat, hogy különböző hivatalokban regisztrálják magukat, megtiltották számukra a szabad utazást és munkatáborokba kényszerítették őket. Amikor a nácik hatalomra kerültek, ezek a törvények érvényben maradtak, sőt még újabbakkal bővültek. Az 1933 júliusi sterilizációs törvény alapján, akaratuk ellenére rengetek romát sterilizáltak.

1933 novemberében elfogadták a megrögzött veszélyes bűnözők elleni törvényt. Ez alapján a törvény alapján a rendőrség romák, illetve más társadalomellenesnek titulált személyek letartóztatásába kezdett. Koldusokat, csavargókat, hontalanokat és alkoholistákat tartóztattak le és küldtek koncentrációs táborokba. Az 1935 szeptember 15.-ei nurembergi faji törvények nem említik meg külön a romákat, de a zsidókkal és a "négerekkel" együtt a "fajilag megkülönböztetett" "idegen vérű" kisebbségek közé sorolták. Ebből kifolyólag az árjákkal való házasságuk tiltott volt. Az alapvető emberi jogaiktól is megfosztották őket. 1938 nyarára nagy számú német és osztrák romát gyűjtöttek össze és küldték őket koncentrációs táborokba. Ott fekete háromszög jelvényt (a "társadalomellenesek" szimbólumát), vagy zöld jelvényt (a hivatásos bűnözők szimbólumát), néha pedig egy "Z" betűt kellett viselniük. Akárcsak a zsidók esetében a háború 1939-es kitörése radikalizálta a náci rezsim romaellenes politikáját. A romák Keletre történő visszatelepítése és tömeges meggyilkolásuk szoros párhuzamban áll a zsidók szisztematikus kitelepítésével és kivégzésével. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mennyi romát gyilkoltak meg. A becslések 220 000 és 500 000 közé tehetőek.